A rozsdaképződés az egyik legfontosabb ilyen probléma. Előidézője a nem megfelelően tömör anyagok miatti oxigénbevitel. Az oxigénnel feldúsult fűtési víz korrodáló hatást fejt ki a fűtési csövekre, fűtőkazánra és egyéb szerelvényekre. A következmények: kilyukadás, tömítetlenség és lerakódások. A fűtési víz megbarnul ill. megfeketedik.
A vízkőlerakódások főként a melegvízgyártásnál (bojler) okoznak csökkentett hőátadást. A vezetékes vízben oldott kálcium 50°C-os hőmérséklet felett fokozott mértékben válik ki és rakódik le mészként. Egy milliméter mészlerakódás a hőcserélőn az energiafelhasználást kb. 10%-kal megnöveli.
A gázosodás a hőmérséklet megemelkedése, a biofilmképződés és az oxigénbevitel miatt felelős a fűtési csövekben tapasztalható zajhatásokért. A szerelvények ugyan vízzáróak, de nem légzáróak.
A biofilm- és iszapképződmény nem más, mint egy vékony nyálkaréteg, amelybe baktériumok, gombák, algák és szennyezőanyagok ágyazódnak be, eltömődést okozva elsősorban a padlófűtések csővezetékeiben.
A hagyományos problémamegoldás vegyszerek hozzáadásával ill. különböző előkészítő berendezések alkalmazásával tesznek kísérletet arra, hogy a műszaki nehézségeket kordában tartsák. Valójában ezáltal a vizet a maradék „szikrányi” vitalitásától is megfosztják.
A fűtés általában rossz vízminősége azonban nem csak a műszaki berendezésekre van hatása, hanem a fűtött terek klímáját is jelentősen befolyásolja. A meleget gyakran tompának és nem túl kellemesnek érezzük.
A Grander-technológia alkalmazásával a fűtési vizet újraélénkítjük. A víz visszanyeri horderejét, elevenségét és öntisztuló képességét, ami azt eredményezi, hogy a műszaki jellegű problémák gyakran pár hónap leforgása alatt maguktól megoldódnak. Ezzel együtt gazdaságossági haszon is jelentkezik a személyes lakótérben tapasztalt pozitív változások mellett.