Johann Grander
A gyökerek
Granderék generációk óta élnek Jochbergben. Az édesapa, id. Johann, a tehetséges technikus, korát jócskán megelőzve az elsők között vezetett traktort az egész kitzbüheli körzetben. Még legsúlyosabb gazdasági depresszió idején is alacsony bérből, napi 16 munkaórából tartotta fenn a héttagú családot. Az édesanya, Katharina a földműveseknek segített mángorlóval és vasvillával, így biztosítva otthon a kiegészítő jövedelmet. Noha 1930-ban született, tehát a legsúlyosabb gazdasági válság idején, Johann Grander mégis örömmel emlékszik vissza gyermekkorára. Kemény idők voltak, de nem éheztek. A háború korán félbeszakította tanulmányait. 13 évesen a nemzetiszocialista körjegyzőség felmentette az iskola alól és ideiglenes traktorvezetői engedéllyel látta el és osztotta be földművelési munkára. Ezzel elvették a lehetőségét egy későbbi, magasabb szintű képzésnek. Élete ezután meglehetősen színesen alakult: teherautósofőr lett, majd benzinkutat bérelt és rövid ideig még a község politikai életében is részt vett; akkori nagyok, mint pl. Bruno Kreisky szívesen és rendszeresen betértek Granderékhez egy filozófiai beszélgetésre.
A vállalkozás
A cég, amely a Grander-ivóvizes palackok töltőszerkezetét gyártja és a készülékek töltését végzi, teljes egészében családi tulajdonban van. „A család mindig összetartott” meséli Johann Grander büszkén.
Ez bizonyosan nem volt egyszerű, amióta több mint két évtizeddel ezelőtt többé-kevésbé feladta a folyamatos munkát, visszavonult és elzárkózott, hogy ötleteinek teret adjon.
Fia, Hansi, a mai cégvezető és örökös testvérével, Heriberttel együtt minden „titokba” be van
avatva. Ezenfelül hegymászóvizsgát tett – ez fontos feltétele a „Kupferplatte” (=Rézlap) nevű mintabánya üzemeltetésének, amely Jochberg egy érdekes látványossága (nyitva májustól októberig). További négy Grandergyermek (Hanni, Stephanie, Heidi és Heribert) szintén az üzemben dolgozik.
A bánya
Megérzés alapján került a „Kupferplatte” bánya a birtokukba.
Sokak számára érthetetlen, hogy a bankok annak idején kölcsönt adtak az akkor foglalkozás nélküli Grandernek a vásárláshoz. Nyakassága azonban ismert volt, és mindenki tudta róla, hogy olyan dolgokat visz végbe, melyet sokan csak utólag értenek meg. Optimizmusa végtelen és ezenfelül még ragályos is.
A filozófia
Az egész világ és minden teremtett Johann Grander számára valami kölcsönadott, amit csak használnunk szabad. Minden ember, kinézettől és társadalmi helyzettől függetlenül, számára csak „tanonc” a földön. Ebben az „inaskorban” látja a lehetőséget, amit ki kell használni. Mindenféle kötöttséget vagy társaságokba történő besorolást Johann Grander egyértelműen elutasít. „Fentről vezettetheted magad” mondja szívesen, „de idelentről nem, mert félrevezetnek!” A gondolatok szabadságának megőrzése és a szellemi függetlenség számára legfelsőbb intelem. Hans Grander gondolkodásmódja modern, tiszta és okos. A világ történéseivel, amelyekről szívesen beszélget, tökéletesen tisztában van.
A túl sok látogató számára már nem elviselhető; ha környezete nem védi le, akkor az elmúlt években rohamosan nőtt volna számuk. Újra és újra jöttek a tudósok a világ minden tájáról Johann Granderhez. Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan kezeli – hiszen a tradicionális tudományt szívesen kétségbe vonja és a „tanultak” szemére veti, hogy az egyoldalú és specializálódott nézeteik miatt nem veszik észre a „lényeges dolgokat” – azt válaszolja: „Ez nagyon egyszerű; vannak ilyenek és olyanok és nagyon gyorsan észreveszem, hogy valaki megért-e engem, vagy sem. Akkor egy óra múltán vagy már tegeződünk, vagy az illető Professzor Úr marad!”
Csak az ügy érdekében
Johann Grander csendes, bölcs, humoros és szerény – ezen a legnagyobb kitüntetések sem
változtattak: először az orosz természettudományi akadémia ezüstkeresztje 2000-ben, egy
évvel később a köztársasági elnök által átadott tudományos és művészeti érdemkereszt.
Örömteli, hogy Johann Grander, szemben más látnokokkal, még életében részesülhetett ezekben a kitüntetésekben. A médiával való kapcsolatban soha nem érezte magát jól, pedig az érdeklődés hatalmas. Érthetően nem akar részt venni valamilyen Adabeitörténetekben, hanem kizárólag olyan tudósításokban, amelyek szolgálják az „ügyet“, azaz hozzájárulnak a vízélénkítés gondolatának elterjesztéséhez, a környezetvédelemhez és a világ humanizálásához. Ez a meggyőződés vezetett ahhoz a rövidfilmhez, amelyet a bajor televízió 2002 őszén sugárzott „Víz és egészség“ címen, közvetítve Johann Grander gondolatait és sikereit. Az ismert osztrák dokumentumfilmes Manfred Christ pedig a 3sat nevű adónak készített dokumentumfilmet „Top-Secret – Víz“ címmel. Manfred Christ Japántól Amerikáig utazott, Oroszországba és Angliába, hogy ismeretlen és tudományosan megmagyarázhatatlan, vízzel kapcsolatos jelenségeket kutasson fel, és hogy ezekkel kapcsolatban kikérje tradicionális tudósok véleményét is. Johann Grander ebben a dokumentációban domináns szerepet játszik.